Diszpergálószerek: például nátrium-lignoszulfonát és alkil-fenol-etoxilátok; a biocid vízben való diszpergálhatóságának javítására és a hatóanyagok leülepedésének vagy agglomerációjának megakadályozására szolgál.
Kelátképző szerek: például EDTA és amino-trimetilén-foszfonsav (ATMP); fémionok (pl. kalcium és magnézium) megkötésére használják a vízben, ezáltal mérsékelve azok hatóanyagokra gyakorolt negatív hatását és növelve a biocid stabilitást.
pH-szabályozók: például kénsav és nátrium-hidroxid; a biocid rendszer pH-értékének optimális tartományba állítására szolgál, biztosítva a hatóanyagok aktivitását (pl. a nátrium-hipoklorit 8-10 pH-értéknél mutat csúcsaktivitást).
Stabilizátorok: például propilénglikol és glikol-éterek; a biocid eltarthatóságának meghosszabbítására és a hatóanyagok lebomlásának megakadályozására szolgál.
